A túlsó part viszonylagos közelsége miatt ősi révhely, mely köré az Árpád- korban halászfalu települt. A virágzó középkori települést a törökök 1548 körül elpusztították, s Révfülöp ezt követően lakatlan területté vált, majd Kővágóörs szőlőhegyeként gyéren lakott puszta lett.
A villa- és üdülőtulajdonosok 1899-ben megalakították a Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő Egyesületet, amely nagyszabású strand és partszegély-építésekkel, parkosításokkal megteremtette Révfülöp mai arculatát és kedvelt üdülőhelyé vált.
1909-től Révfülöp bekapcsolódott a vasúti közlekedésbe, ma vasútállomással szemben találjuk a középkori Fülöp falu XIII. századi, vörös homokkőből emelt templomának romjait.
1912-ben készült el a modern hajókikötő.A látványos fejlődésnek köszönhetően Révfülöp, Kővágóörs hegyközsége előbb 1933-ban üdülőhelyi rangot nyert, majd 1943 január 1-jétől önálló községgé vált.
Révfülöp központja ma a forgalmas kikötő és környéke, a század elején emelt eklektikus épületekkel, a bazársorral, pecsenyesütőkkel, borozókkal. Itt áll a Közösségi Ház is, melyben a Honismereti Gyűjtemény látványos hely- és fürdőtörténeti kiállítása található, valamint ebben az épületben kapott helyet a Tóparti Galéria is, ahol rangos művészek tárlataiban gyönyörködhetnek a látogatók.
A Fülöp-hegyi Millennium kilátóból lenyűgöző balatoni panoráma fogadja a kirándulókat.